Cégbemutató

Cégbemutató

Az UNIFILTER Kft. 1991-ben alakult magáncég.

Szűréstechnika

Szűréstechnika

Amit a szűrésről tudni kell...

Kenéstechnika

Kenéstechnika

Kenéstechnika - Feladatuk, összetétel, használat

Akkumulátorok

GulfPower akkumulátorok:  

Kenéstechnika - Feladatuk, összetétel, használat

I. Bevezetés

A dízelmotorok belső felépítését ismerve, számtalan olyan alkatrésszel találkozunk, melynek megfelelő kenése elengedhetetlen a motor optimális működéséhez, és  hosszú élettartamának eléréséhez. Az egyre szigorodó emissziós előírások, valamint a növekvő vásárlói igények is megkövetelik a legkorszerűbb technika alkalmazását, különösképpen igaz ez a haszongépjármű szegmensre. Az imént említett elvárások nem csak a motorgyártókat állítják kihívás elé, hanem az őket kiszolgáló háttéripart is, hiszen a motor élettartamának növeléséhez elengedhetetlen a kiváló minőségű kenőanyag, illetve annak hatékony szűrése. A motorolajoknak a teljes csereintervallumban megfelelő kenést kell biztosítaniuk, ami csak a motorhoz megfelelően kialakított szűrési rendszer segítségével lehetséges. A szűrőrendszer feladata, hogy minimálisra csökkentse a motorolajba  kerülő szennyeződések mennyiségét, ezért minden olyan közeget, ami a motor belsejébe jut szűrni kell. Ennek érdekében alkalmaznak levegőszűrést, üzemanyagszűrést, olajszűrést, hűtővízszűrést egyaránt. A motor élettartamára a motorolaj minősége és szennyezettsége van a legnagyobb hatással. A levegőből valamint az üzemanyagból ki nem szűrt részecskék  a motorolajba jutnak, melyek -  nem megfelelő olajszűrés esetén - a belső alkatrészek kopását okozzák, ami súlyos élettartam csökkenéssel jár. A mai korszerű motorolajok és szűréstechnikák alkalmazásával akár kétszeres motorélettartam is elérhető. Alapvető követelmény azonban, hogy a dízelmotor kenési és olajszűrési rendszere azonos műszaki színvonalon álljon. A két rendszer egymásra gyakorolt hatása nyilvánvaló, a motorolaj csak  hatékony szűrési rendszer támogatásával tud megfelelő kenést és hosszú élettartamot biztosítani a motor számára .

II. Motorolaj általános jellemzése, feladata, igénybevétele

1. A motorolajokkal szemben támasztott követelmények:

  • Kenés: az egymáson csúszó alkatrészek energiaveszteséget, és kopást okozó súrlódásának csökkentése;
  • Hűtés: a motor olyan alkatrészeinek túlmelegedés elleni védelme, amelyek hőjüket nem tudják közvetlenül a hűtőfolyadéknak, vagy a hűtőlevegőnek leadni;
  • Tömítés: egymáson csúszó alkatrészek (pl. dugattyúgyűrű és a hengerfal) közötti finomtömítés megvalósítása;
  • Tisztítás: a lerakódások és égési maradványok elvezetése vagy a motort nem károsító módon való megkötése;
  • Korrózió elleni védelem;
  • Diszpergálóképesség: a szennyeződések, kisebb kopadékok lebegésben tartásának képessége
  • Közömbösítse a működés során keletkezett savas jellegű termékeket;          
  • Ne habosodjon, a kenési elégtelenségek előfordulása és a jó szivattyúzhatóság érdekében;
  • Csillapítsa a motorzajokat, a kenőréteg zaj- és rezgéscsillapító hatása révén.

A kenőanyagokat az alábbi főbb tulajdonságok és paraméterek jellemzik :

  • Viszkozitás (sűrűség)
  • Viszkozitási index (V.I.) /viszkozitási-hőmérsékleti viselkedés/
  • Folyáspont
  • Lobbanáspont
  • Teljes savszám (TAN)
  • Teljes lúgszám (TBN)

A kenőanyagok viszkozitása:

Dinamikai viszkozitás:
 A  dinamikai viszkozitás a kenőanyagok folyási tulajdonságainak jellemző paramétere.
A viszkozitási tulajdonságok az anyag molekuláris szerkezétéből következnek. A viszkozitás lényegében azt mutatja meg, hogy a molekulák mekkora ellenállással tudnak elmozdulni egymáshoz képest. Arra az anyagra mondjuk, hogy viszkózusabb, -  vagyis nagyobb a viszkozitása -  amelyikben a molekulák nehezebben, nagyobb ellenállást leküzdve tudnak elmozdulni egymáshoz képest.

Kinematikai viszkozitás:
A kinematikai viszkozitás a dinamikai viszkozitás és a sűrűség hányadosa.

A kenőolajok viszkozitását általában ISO fokozatok szerint, vagy a SAE értékek alapján adják meg.

A viszkozitást növelik:

  • az olajba jutó szennyeződések
  • oxidációs és kondenzációs folyamatok

A viszkozitást csökkentik:

  • üzemanyag, vagy hűtőfolyadék az olajban
  • elnyíródott molekulák az olajban

A viszkozitási-index (V.I.):
A kenőanyagok egyik legfontosabb tulajdonsága: olyan tapasztalati szám amely jellemző a kenőolaj viszkozitásának hőmérséklettől függő változására.

Folyáspont :
Az a legkisebb hőmérséklet, melyen a hűtött olaj még éppen folyékony halmazállapotban van.Ettől alacsonyabb hőmérsékleten az olaj  már nem folyik, mert a számottevő paraffin kristályosodás miatt  elért egy nagyon viszkózus állapotot.

Lobbanáspont :
Az a hőmérséklet amelyen a kenőanyag gőze nyilt láng hatására meggyullad.
Ez a tulajdonság a motorolaj párolgási hajlamára utal. A lobbanáspont változása üzemanyag, vagy hűtőfolyadék olajba jutását jelzi.
 
Közömbösítési számok:

  • Teljes savszám (TAN): az a milligrammban kifejezett KOH mennyiség, amely egy gramm savas olaj semlegesítéséhez szükséges.
  • Teljes lúgszám (TBN): az a milligrammban kifejezett KOH mennyiség, amely azt a mennyiségű sósavat (HCl) közömbösíti, amely szükséges lenne a lúgos olaj egy grammjának közömbösítéséhez.
  • Használat során a savsemlegesítő tartalék (TBN) csökken, ezzel egyidejűleg a savszám (TAN) növekszik. A két jellemző felvilágosítást ad az olaj további használhatóságáról.

Fém tartartalom: (Fe, Pb, Cu stb.):
A motor azon helyeinek kopására utal, ahol az adott fém a szerkezeti elem összetevője.

Szilícium tartalom:

  • üzemeltetési körülményekre utal
  • levegő- és olajszűrés hatékonyságát jellemzi

Adalék tartalom:
A motorolajok 80-90% alapolajból, valamint 10-20% adalékból állnak. Az adalékok feladata javítani a kenőolajok különböző tulajdonságait.

Az adalékok alapvető hatásaik szerint a következőek lehetnek:

  • kopásgátlók
  • EP-adalékok
  • oxidáció- és korróziógátlók
  • tisztító (detergens) adalékok
  • diszpergáló (lebegtető) adalékok
  • viszkozitási-index javítók
  • dermedéspont csökkentők
  • habzásgátlók
  • színező és illatosító adalékok

Az alapolajok és adalékok egymással kölcsönhatásban fejtik ki hatásukat, éppen ezért nagy súlyt kell fektetni arányaik harmonikus kialakítására.

2. A csúszósurlódás módjai:

Ha két szilárd test, pl. a dugattyúgyűrű és a hengerhüvely egymáson csúszik, akkor súrlódás következik be. A súrlódás annál nagyobb, minél erősebben nyomódnak egymáshoz a testek, és minél érdesebbek az érintkező felületek. A testet erős nagyításban vizsgálva megállapítható, hogy felületén - a finommegmunkálás ellenére -  érdességet mutató bemélyedések és kiemelkedések vannak.
Kenés nélkül az egymáson elmozduló testek között  szárazsúrlódás jön létre, mivel az alkatrészek közvetlenül érintkeznek egymással. A kiemelkedések deformálódása következtében nagy a felmelegedés, a részek egymáshoz hegednek, majd ismét szétszakadnak. Ez az állandóan ismétlődő folyamat a berágódás, mely erős kopást okoz, és  jelentős melegedéssel jár. Ennek elkerülése végett az alkatrészek között olajfilmet kell kialakítani, amely meggátolja az erős kopást és az alkatrészek idő előtti elhasználódását.
Motorok bejáratásánál, illetve nem megfelelő vastagságú olajfilm kialakulása esetén vegyes súrlódás jön létre. Ebben az esetben a kenés ellenére bekövetkezik fémes érintkezés is.
A motor működésénél folyadéksúrlódást kell létrehozni. Ez akkor alakul ki, ha az alkatrészeken lévő olajréteg a két csúszófelületet tökéletesen elválasztja egymástól. Ilyenkor csak a folyadékban lép fel súrlódás. Ez a súrlódás azonban nagyon kicsi, ennek megfelelően a csapágy kopása és melegedése is kismértékű.

3. A kenőolaj igénybevétele:

A motorban alkalmazott kenőolajra rendkívül nagy termikus, vegyi és mechanikai igénybevétel hat. Az ebből adódó öregedés és az egyre fokozódó szennyeződés következtében az olaj kenőképessége folyamatosan csökken.
A dugattyúgyűrű és a hengerhüvely között gázok hatolnak a forgattyúsházba. Az olaj oxidálódik, öregszik, savak képződnek benne. Az olajból kivált gyanták és aszfaltok, valamint a levegővel bekerült por által lekoptatott fémrészecskék és az oldódó égéstermékek eliszaposítják az olajat. A bejutó víz (kondenzvíz, hűtőfolyadék) fokozza ezt a folyamatot. Az iszap megakadályozhatja az olaj körforgását. A tüzelőanyag nagy forráspontú összetevői, -  amelyek főleg hideg motornál kerülhetnek az olajba,  - felhígítják az olajat. Végeredményben a dízelmotorokban az olaj gyakrabban besűrűsödik, mely a levegőfelesleg következtében létrejövő nagymértékű oxidációval, a koromképződéssel és az iszaplerakódással magyarázható.
A mechanikai szennyeződések (por, lekoptatott fémrészecskék, égéstermék maradványok) megfelelő szűrőkkel eltávolíthatók, míg a vegyi hatások okozta folyamatos minőségromlás megmarad. Szűrők alkalmazásakor a két olajcsere közötti időtartam növelhető, de az olajcserére továbbra is szükség van.  

4. A motor kenésrendszere (1.ábra):

Az olajat szivattyú továbbítja az olajtartályból – általában az olajteknőből – olajszűrőn keresztül a motor nagyszámú kenést igénylő helyéhez. Az olajnyomás veszélyes növekedését túlnyomás-korlátozó szelep akadályozza meg. A kenési helyekről az olaj az olajteknőbe csepeg vissza.

1. ábra - A motor kenésrendszere

1. ábra - A motor kenésrendszere

A legfontosabb kenési helyek:  

  • forgattyústengely-csapágyak
  • hajtórúdcsapágyak
  • dugattyúcsapszeg-ágyazások
  • szelepemelők
  • vezérműtengely-csapágyak
  • szelepemelő karok
  • vezérműlánc
  • láncfeszítő
  • hengerhüvely

Gulf.hu viszonteladók jelentkezéést várjuk

Viszonteladók jelentkezését várjuk az ország egész területéről!

Kérjük töltse ki a jelentkezési lapunkat! Munkatársunk rövid időn belül felveszi Önnel a kapcsolatot!

Jelentkezési űrlap >>

Gulf.hu elérhetőségek

Vásárlással kapcsolatban keresse munkatársainkat!


Gulf.hu telefon
+36 36 424136

Gulf.hu telefon+36 23 785000 

További elérhetőségink >>